Megjelent a cikk a The Tomato kanadai étel és ital kedvelők magazinjának oldalán az egyik szerkesztő, Mary Bailey Tokajon tett látogatásáról, amelyben többek között a velünk töltött időről is szó esik. A rólunk szóló részt az alábbiakban megosztjuk lefordítva, de az eredeti cikk is elérhető ide kattintva.

„A WSET-ben kóstoltam és tanultam Tokajról, tudtam, hogy minőségi régió, de talán azóta nem nagyon szenteltem neki figyelmet. Egészen addig, amíg Christina Masciangelo (Salivate Wine) be nem hozta a Zsirait. Modern borász család, akik ízletes borokat készítenek. És amikor Christina kérdezte, hogy „akarsz Magyarországra menni?”, vettem egy jegyet és összepakoltam.

A tokaji tapasztalataim korlátozottak voltak, de senki sem mondja jobban, mint Hugh Johnson: „A tökéletes bort nem kell magyarázni, bármilyen egzotikus is legyen. A szabályok ugyanazok: hívogató az illata, élénkíti a szádat, ahogy belekortyolsz, új dimenziókat nyit meg, amikor a nyelveden tartod, és édesen elidőz, miután lenyelted.”

Budapestről Mádra utaztunk, hogy találkozzunk Csanaky Máté zseniális exportigazgatóval és Zsirai Kata főborásszal. Máté felesége, Petra, aki Kata húga, második gyermekükkel várandós és otthon van. A pincészet melletti vendégházban szállásoltak el minket.

„Apám szünetet szeretett volna tartani a szokásos üzleti életből. 2005-ben vettük az első dűlőnket” – meséli Kata. Kata és Petra édesapjuk 2011-es halála után folytatták a családi vállalkozást. Most 13 hektár szőlőt művelnek, stratégiailag kiválasztva, hogy hol és mit vásárolnak, beleértve a 0,7 ha-os földcserét Szent Tamáson, valamint a parcellákat Úrágyon, Nyúlászón és Betseken. A legizgalmasabb területnek Középhegyet találják, Mád északnyugati dűlőjét. 6,2 hektár van ott – 30-50 éves szőlő, 65 százalék Furmint, 25 százalék Hárslevelű, 10 százalék Sárgamuskotály. Az új telepítések organikusak – ez az irány, amerre a család halad.

Kata és Máté szinte minden parcellára elvisznek minket. Nézzük a kilátást, kóstolunk, sétálunk a szőlő között. Az utolsó napon aszút szedünk. Vagy legalábbis megpróbáltuk. Kata megmutatja, hogyan válasszuk ki a megfelelő bogyókat. Minden az érzésből jön. Körülbelül 45 perc szedés után összegyűjtöttem egy negyed vödörnyit? (De mindegyik tökéletesen összezsugorodott.)

Kóstolunk borokat a többi borvidékről, Villányról és Somlóról is. Kóstolunk új borokat, régi borokat, még nem palackozott borokat. Megkóstoljuk a házasításokat az új pezsgőhöz. Teljes elmerülés volt. És mi szerettük.

Megkérdezem Mátétól, hogy szerinte mi a Zsirai lelke. „Elsődleges célunk, hogy minden évjárat identitását megmutassuk, és a lehető legjobb borokat készítsük az adott évjárathoz. És persze a fő cél a magyar borok hírnevének támogatása, különösen a száraz tokaji borok számára, mert a száraz nem annyira ismert. Változtassuk meg a narratívát.”

Ezeknek a boroknak a karaktere – az ásványosság, a komplexitás és az átlátszóság – az, ami segít a kezdőknek megérteni a régiót. A család elkötelezettsége a terroir kifejezése iránt a szőlőültetvényben kezdődik – a fenntartható biogazdálkodásra való áttérés lehetővé teszi az egyes helyszínek ragyogását. A pincészetben a tevékenység ugyanezt a célt szolgálja, az érintetlen, kézzel szedett szőlő minimális beavatkozáson megy keresztül, kezdve a környezeti élesztővel végzett spontán erjesztéssel. Az eredmény? Gyönyörű, praktikusan kézzel készített borok.”